3 perc elolvasni

„NŐ-nek születni kell?” 

Márciusban lehetőségem volt előadást tartani a VortExpo Életmód Fesztiválon, a „NŐ-nek születni kell? – A női energia útja a megfeleléstől az önazonosságig” témában.


Őszintén… sejtettem, hogy sok nő fog rezonálni erre a témára, de arra nem számítottam, hogy ennyire mélyen. Az előadás telt házas lett, és már az első percekben lehetett érezni a térben azt a furcsa, ismerős női kollektív érzést:„végre erről is beszél valaki…”


Nem coach-mondatokról beszélgettünk. Nem arról, hogyan legyünk még hatékonyabbak, még tudatosabbak, még jobbak. Szerintem a nők nagy része már így is annyira „megold mindent”, hogy lassan külön olimpiai sportág lehetne belőle.

Inkább arról beszéltem, amit a hivatásomban nap mint nap látok nőknél: hogy rengetegen nem önmagukat élik, hanem generációs túlélési programokat futtatnak.

A „légy jó kislány”.A „ne akarj túl sokat”.A „mindent bírni kell”.A „majd én megoldom”. 

És közben észre sem vesszük, hogy sokszor nem női energiából működünk, hanem stresszből, kontrollból és túlélésből. Szó esett gyermekkori traumákról, anyai mintákról, a női szerepek torzulásáról, megfelelési kényszerről, önfeladásról és arról is, hogy milyen ára van annak, amikor egy nő folyamatosan bizonyítani akar egy férfias működésű világban. Mert igen… lehet mindent egyedül csinálni. Csak közben sok nő teljesen leválik önmagáról. Az egyik legerősebb pillanat számomra az volt, amikor a közönségben többen egyszerre bólogattak egy mondatra:

„A legtöbb nő nem azért erős, mert ezt választotta — hanem mert nem volt más lehetősége.”

És én pontosan ezért szeretek erről beszélni. Nem elméletből, hanem valódi emberi történeteken, energetikai és terápiás tapasztalatokon keresztül. Mert a női energia nem egy spirituális idézet az Instagramon. Hanem egy belső állapot. Kapcsolódás önmagunkhoz. A testünkhöz. Az érzéseinkhez. Az intuíciónkhoz.


Sok nő annyira hozzászokott a túlélő üzemmódhoz, hogy már azt hiszi, az a személyisége.
Pedig nem.
A női erő szerintem nem harsány. Nem bizonygat. Nem akar folyamatosan „elég jó” lenni.
A női erő jelen van. Érez. Teremt. Kapcsolódik.
És néha egyszerűen csak megengedi magának, hogy ne mások elvárásai szerint éljen.


Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ott volt ezen az előadáson! A figyelemért, az őszinteségért, a nevetésekért, a könnyekért, a beszélgetésekért utána.
Jó volt együtt érezni , hogy nőnek lenni nem szerep .Hanem büszkeség. 

Megjegyzések
* Az email nem lesz publikálva a weboldalon.